A hely új, minden más a régi – LÁSS jógatábor 2019.

Nehéz évről évre élménybeszámolót írni egy olyan programról, amiben több az állandóság, mint az újdonság, és aminek sokunk számára éppen ebben az állandóságban, kiszámíthatóságban rejlik a varázsa. Nem is írtam róla minden évben, utoljára például csak két éve született ilyen írásom a blogra. Most azonban, hogy ez az állandóság kissé relatívvá vált, igencsak megérett az alkalom egy újabb LÁSS jógatábori élménybeszámolóra. Ilyen volt a LÁSS hatodik jógatábora 2019. július 26. és 29. között:

7 érv a rendszeres sportolás mellett, avagy mit ad nekem a mozgás?

Négy éve kezdtem el futni. 2 kilométerrel indultam, mára a leghosszabb lefutott távom 14 kilométer. Van ugyan, aki fél év alatt eljut a nulláról a félmaratonig, de nekem sose voltak ilyen nagyratörő céljaim. Úgy is mondhatnám, inkább mindig biztosra mentem, ráadásul számos olyan élethelyzetbe kerültem az elmúlt években, amikor a rendszeres futásról csak álmodoztam.

LÁSS jógatábor, idén már negyedszer

Idén már negyedik alkalommal jógatáborozott együtt a LÁSS jógás csapata, kiegészülve frissen érkezett érdeklődőkkel, ahogy az már szinte minden LÁSS programon hagyomány. Számomra a jógatábor évek óta a felhőtlen pihenést jelenti, és már akkor elkezdem várni a jövő évit, amikor az ideinek még éppencsak vége van. Te voltál már jógatáborban? És van sejtésed arról, mi is történik nálunk ezalatt a 3-4 nap alatt? Most elmesélem!

Első lépések 03. – Ép testben ép lélek jógával

“Ép testben ép lélek.” – Tartja a ma már közhely számba menően ismételgetett ógörög bölcsesség. Valószínűleg nem véletlen, hogy az időszámításunk előtt több évszázaddal született szentencia máig része egyetemes műveltségünknek, bár sokféle módon értelmezhetjük és legutóbb éppen a közelmúltban egy Paralimpia ellenes kirohanásba volt csomagolva, ami a hazai sajtóban és a Facebookon is vírusszerűen terjedt. Pedig az ókori görögök aligha a fogyatékos emberekkel és az ő sporttevékenységükkel kapcsolatosan alkották és követték ezt az elvet.